Illetve nem is felül, hanem felültetik. Aljas provokáció!!!

Kaptam meghívót január 25-ére a debreceni Hotel Óbester átadására, ahol ünnepélyesen leleplezték a Kósa Lajost (is) huszáregyenruhában ábrázoló festményt, de nem tudtam elmenni, mert Polgáron csináltam riportot a helyi seriffel.

Most, hogy ezt leírtam, látom, mennyire abszurd. Kósa, huszár, Polgár, seriff. Mindez egy mondatban.

Na, mindegy, délután hívtak nagy röhögve, hogy menjek az Óbesterbe, csodát fogok látni. Láttam is, s meg is írtam a NOL-on.

De nagy szerencsétlenségemre véletlenül beleszaladtam az egyik kommentbe (én ugyanis nem szoktam kommentet olvasni, mert nem szeretem, ha a hülyék az időmet rabolják), s azt írta a kedves kommentelő, hogy festessem meg Kósát Hitlerrel is, az lesz az igazi lejáratás.

Tehát az derült ki a hozzászólásából: szerinte aljas provokáció történt a szeretett Lajossal szemben.

Nos hát: szerintem is. Csak nem aljas, hanem óvatlan.

Lajos rendesen felültették a nyeregbe, én ugyanis elhiszem azt, hogy ő a készülő Műről semmit sem tudott. Elhiszem, hogy azt meglepetésnek szánták. Még azt is elhiszem, hogy jót akartak neki.

Azt az egyet nem gondolták csak végig, hogy ezzel mennyit ártanak Kósa Lajosnak. A rajongásuk, a lelkesedésük, a hálatelt szívük szeretett tárgyává teszik.

Jaj, jaj, jaj, szegény Lajos.

Nem a politikai ellenfelei, pont a hívei teszik majd  tönkre.

Így szokott ez lenni.

Igaz, Brutus?