Az egyik gój motoros - a pólója szerint: elnök - kamerázott végig, szigorú arccal fölvette a hallgatóságot, és videózta a vádlottakat is.

Oda akartam menni hozzá, hogy föltegyek neki pár újságírói kérdést, olyanokat,  hogy miért érdekli a tárgyalás, miért készít felvételeket, azokat hova szánja, miért visel ilyen cuccokat, s egyáltalán, a gój motorosok egyesületének tagjai - az egyszerű állampolgári érdeklődésen túl - miért érzik szükségét a csoportos fellépésnek egy ilyen eseményen, sőt minden olyan rendezvényen, ami tömegeket vonz és nem lakodalom.

De nem mentem oda hozzá, mert végiggondoltam, hogy be kéne mutatkoznom neki.  S hát mit mondhatnék? Ha ő szükségét érzi a látványos öndefiníciónak - ő ugye gój motoros -, akkor ezt vajon elvárja tőlem is?

1. Gój motoros vagyok.

2. Gój vagyok, de nem motoros.

3. Nem gój vagyok, de motoros.

4. Nem gój vagyok és nem is motoros.

5.  Mi közöd hozzá, hogy gój/nemgój vagyok-e?

Ki vagyok én az ő számára?